Biztonságpolitika

Auf Anraten von König Charles III. hat Meghan ein keltisches Fruchtbarkeits-Ritual durchgezogen und am Meer in hohen Tönen gesungen. Geflasht davon, springt Prinz Harry ins Eismeer. Kurz darauf ist die Ex-Schauspielerin mit Archie schwanger.

Bei einer Zollkontrolle in Solothurn kontrollierten die Beamten einen Lieferwagen. Der 30-Jährige war mit fast zwei Tonnen nicht verzollten Tiefkühlpommes unterwegs.

Die USA und Israel führen Krieg gegen den Iran. Im Ticker halten wir dich über die neusten Entwicklungen auf dem Laufenden.

Schlechter Schlaf? Laut der Ernährungsexpertin Dana Hunnes hilft ein ganz bestimmter Obstsaft. Er fördert die Melatoninproduktion und verbessert den Schlaf. Am besten wirkt er, wenn er leicht erwärmt vor dem Schlafengehen getrunken wird.

Paukenschlag bei «Diese Ochsenknechts»: Natascha Ochsenknechts ältester Sohn hat sich verlobt. Die freudige Nachricht teilt er seiner Familie in den Ferien in Südafrika mit.

Fans aufgepasst! Folge jetzt der Hockey-Nati und sichere dir die Chance auf ein vom Team signiertes Trikot. Mit der «Follow My Team»-Funktion erhältst du personalisierte Inhalte rund um die Schweizer Mannschaft und bist bei der Heim-WM hautnah mit dabei.

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Közel-keleti konfliktus és olajválság – Washington nyomás alatt

Az Egyesült Államok áprilisban továbbra is a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus egyik kulcsszereplője maradt, miután a február végén kirobbant amerikai–izraeli–iráni összecsapások nem csillapodtak. A hadműveletek során amerikai erők több iráni stratégiai célpont ellen hajtottak végre csapásokat, beleértve energetikai és közlekedési infrastruktúrát is.

A konfliktus gyorsan regionális válsággá szélesedett: Irán válaszlépései és a Hormuzi-szoros részleges lezárása súlyos fennakadásokat okozott a globális energiaszállításban. A világ egyik legfontosabb olajútvonalának blokkolása miatt az olaj ára néhány hét alatt drasztikusan, akár 50%-kal is megemelkedett, ami világszinten inflációs nyomást generált. Az amerikai vezetés többször jelezte, hogy a hadműveletek célja Irán katonai képességeinek gyengítése, ugyanakkor a konfliktus lezárása bizonytalanná vált. Bár politikai nyilatkozatok szerint rövidtávon befejeződhetne a hadjárat, a terepen zajló események inkább az eszkaláció irányába mutatnak.

Április közepén diplomáciai próbálkozások is történtek: az Egyesült Államok és Irán között tárgyalások indultak, azonban ezek eredménytelenül zárultak, ami tovább növelte a katonai feszültséget. A konfliktus következményei az Egyesült Államokon belül is érezhetők. A Kongresszus több tagja részletes elszámolást követel a katonai műveletek céljáról és jogi alapjáról, miközben a gazdasági hatások – különösen az energiaárak emelkedése – a választók körében is egyre nagyobb aggodalmat váltanak ki.

Elemzők szerint a következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek: vagy sikerül diplomáciai úton enyhíteni a feszültséget, vagy a konfliktus tovább szélesedhet, akár több térségi szereplő bevonásával is.

Szerző:

Merény Vivien

 

KANADA

Védelmi ipari beruházások (PrairiesCan)

A biztonsági kihívások és a nemzetközi rend változásának fényében Kanadának kulcsfontosságú kérdés lehet, hogy a hazai védelmi ipar képes-e a szükséges katonai technológiák, felszerelések önálló előállítására, fejlesztésére. Ennek érdekében, az éppen zajló védelmi ipari fejlesztések keretében, a PrairiesCan kormányzati szerv a Regional Defence Investment Initiative keretein belül jelentős beruházásokat jelentett be Saskatchewan tartományban illetve Winnipegben. Az összesen nagyjából 28 millió dolláros befektetésből Saskatchewan ipara, többek között a Saskatchewan Polytechnic’s Digital Integration Centre of Excellence (DICE), amely MI alapú dróntechnológiával foglalkozik, 8,2 millió dolláros támogatásban részesül. Winnipeg, mint tartománya fővárosa, 19,5 millió dollárt elsősorban a régió légvédelmi kapacitásainak, illetve repülőgép-alkatrész-gyártásának támogatására kapja. Ezek a beruházások nem csupán a védelmi képességeket erősítik, hanem a regionális hadiipar diverzifikációjához és a technológiai szuverenitáshoz is érdemben hozzájárulnak.

CRIEN Kiberbiztonsági Program

Április 17-én jelentette be Raji Gupta, a Kanadai Kiberbiztonsági Központ vezetője az új Critical Infrastructure Resilience and Escalated Threat Navigation (CIREN) nevű programját. A növekvő geopolitikai feszültségek következtében egyes államok által támogatott csoportok számára a kritikus infrastruktúra egyre növekvő célpont lehet. Független elkövetők pedig akár anyagi haszon érdekében is cselekedhetnek, mindezek mellett pedig a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése is több támadási felületet biztosít. Ezen fenyegetések könnyedén vezethetnek a lakosság biztonságának veszélyeztetéséhez, de az állam működőképességét is befolyásolhatják. A következő időszakban fennálló fenyegetések elkerülésére, azok elleni védekezéshez a CIREN program 3 főbb lépést javasol minden érintett szervezetnek; felkészülés a kritikus rendszerek hálózatról való leválasztására akár 3 hónapra, reagálási tervek kidolgozása, esetleges támadás utáni újjáépítési terv kidolgozása.

Balikatan 2026 hadgyakorlat

Április 20. és május 8. között kerül megrendezésre a „Balikatan” elnevezést viselő hadgyakorlat, az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek rendezésével. Az indo-csendes-óceáni gyakorlat azért is különleges, mivel történelme során először aktív résztvevő Kanada, Japán mellett. A legfontosabb a HMCS Charlottetown Halifax-osztályú fregatt részvétele, amely a partvédelmi és mélytengeri műveletek mellett a többnemzeti koordináció fejlesztésében is részt vesz. A részvétel egy határozott lépés az indo-csendes-óceáni térségben található partneri kapcsolatok mélyítésére.

Szerző:

Faragó Bulcsú

 

LATIN-AMERIKA

Militarizált biztonsági doktrína és növekvő regionális feszültségek

2026 áprilisában az Egyesült Államok Latin-Amerika-politikája látványos keményedést mutatott: a szervezett bűnözés elleni küzdelmet Washington immár nem rendészeti, hanem direkt katonai kampányként keretezi. Stephen Miller elnöki tanácsadó kijelentette, hogy a kartellek kizárólag katonai erővel győzhetőek le, ezt a váltást pedig az amerikai tisztségviselők a Kína elleni stratégiai versengéssel és a féltekei biztonsági célokkal hozták összefüggésbe. Ennek gyakorlati megnyilvánulásaként az amerikai erők Ecuadorban helyi támogatással hajtottak végre éles műveleteket, Salvadorban pedig nagyszabású multinacionális hadgyakorlatok kezdődtek a védelmi együttműködés jegyében.

Venezuela és Kuba továbbra is a biztonságpolitikai figyelem középpontjában áll. Bár történtek diplomáciai kísérletek a konzuli kapcsolatok helyreállítására, washingtoni elemzők egy átfogó „Plan Venezuela” kidolgozását sürgetik. Ez a Plan Colombia mintájára épülő stratégia hosszú távú finanszírozását és a biztonsági erőknek nyújtott közvetlen támogatást irányoz elő a politikai átmenet elősegítése érdekében, Ezzel párhuzamosan Kuba ellen is fokozódott a nyomásgyakorlás, amely a szigetország politikai és gazdasági destabilizálását célozza.

Az andoki régióban Ecuador és Kolumbia viszonya jelentősen megromlott, Ecuador fokozta műveleteit a fegyveres csoportok ellen, majd a biztonsági együttműködés hiányára hivatkozva védővámokat vezetett be a kolumbiai árukra. Gustavo Petro kolumbiai elnök élesen bírálta az Egyesült Államok doktrínáját, figyelmeztetve, hogy a folyamatos nyomás regionális „lázadást” válthat ki. A feszültséget tovább fokozza, hogy a statisztikák szerint Latin-Amerika a helyi tisztviselők számára a világ második legveszélyesebb régiójává vált, ahol a bűnözés és a politikai instabilitás miatt Kubában és Venezuelában ismét felerősödtek a tömegdemonstrációk.

Szerző:

Rohoska Réka

 

A Amerika, 2026. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP

A 2026. tavaszára eszkalálódó közel-keleti konfliktus, különösen a Hormuzi-szoros blokádja, rendszerszintű kockázatokat jelent az afrikai és a globális gazdaság számára egyaránt. A válság olyan időszakban érte az afrikai kontinenst, amikor a pandémia és az orosz-ukrán háború okozta sokkok szűkös fiskális és monetáris tartalékokhoz vezettek egyes gazdaságokban. A 2026. február 28-án kirobbant amerikai-izraeli-iráni fegyveres
szembenállás miatt kialakult helyzet megbénította a világ egyik legfontosabb olajszállítási
útvonalát. Következményül a Brent kőolaj hordónkénti ára 2026. április elejére 109,77
dollárra emelkedett, súlyosan megnehezítve a gazdasági növekedést a legsebezhetőbb
régiókban.

2025-ben a Hormuzi-szoroson átlagosan napi 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék haladt át, amely a globális tengeri kereskedelem negyedét tette ki. A világ legkritikusabb tengeri fojtópontján áthaladó napi forgalom a korábbi 141 hajóról 2026. március végére mindössze 3-4 hajóra esett vissza, ami 97%-os forgalomcsökkenést jelent. A szoros elkerülésére szolgáló szárazföldi csővezetékek kapacitása korlátozott, ezért a globális kereskedelmi logisztika átrendeződésre kényszerült. Az alternatív útvonalak, elsősorban a szállítmányok Jóreménység foka felé történő átirányítása, jelentős logisztikai megbénulást és költségnövekedést okoznak: az út 10-15 nappal hosszabbodott meg Ázsia és Európa közötti forgalom tekintetében, valamint az Ázsiából Afrika nyugati és északi részére, illetve az Európából Kelet-Afrikába tartó kereskedelmi útvonalakon. Ez a kitérő a tengeri fuvardíjak 20-40%-os megugrását eredményezte, ami a megnövekedett biztosítási prémiumokkal együtt drasztikusan drágítja az importált energiát és fogyasztási cikkeket.

Afrika a világ nyersolaj-kitermelésének mintegy 8%-át biztosítja, ugyanakkor a saját
finomítói kapacitás korlátozottsága miatt késztermék-szükségletének 70-90%-át kénytelen
külföldről beszerezni. A konfliktust megelőzően ezen importszükséglet közel 40%-a, Kelet-
Afrika esetében pedig majdnem a teljes mennyisége a Hormuzi-szoroson keresztül, az Öböl- térségből érkezett. Anibor Kragha, az Afrikai Finomítók és Elosztók Szövetségének (ARDA) ügyvezető titkára így jellemezte a helyzetet: „Mindenki magáért felel. Ez bizonyára sokakat aggaszt. Még az exportőrök is azt kérdezik, hogyan tudják először a hazai keresletet kielégíteni”. A válság begyűrűzését jelzi, hogy legalább 29 afrikai valuta értékelődött le a dollárral szemben a konfliktus kezdete óta. A szállítási útvonalak átrendeződése nemcsak az energiahordozók ellátását, hanem a műtrágyaellátást is kritikus szintre sodorta, mivel annak 30-50%-a a Perzsa-öbölből származik. Ez közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági terméshozamokat és az élelmiszerbiztonságot, amit tovább fokoz, hogy a karbamid ára több mint 35%-kal emelkedett rövid idő alatt. Mivel a szállítási költségek az afrikai élelmiszerárak 30-50%-át teszik ki, a logisztikai sokk közvetlen megélhetési válságot okozhat.

Az afrikai kontinensre gyakorolt hatásokat követően áttérek az országspecifikus tényezők
vizsgálatára. A következmények nem egyformán érintik az afrikai kontinenst, a Financial
Times és az Afrikai Fejlesztési Bank elemzései szerint éles különbség van a nettó
kőolajexportőr és a nettó kőolajimportőr országok gazdasági mozgástere között. A
szakpolitikai jelentések alátámasztják, hogy ezek a negatív gazdasági hatások abban a 43 afrikai országban lesznek a legsúlyosabbak, amelyek nettó olajimportőrként kénytelenek
elviselni a megugró világpiaci árak és a logisztikai blokád okozta terheket.

Nigéria esetében, amely a kontinens legnagyobb kőolajtermelője, Wale Edun
pénzügyminiszter szerint a megemelkedett világpiaci árak egyfajta „ezüst sugarat” (silver
lining) jelenthetnek a költségvetési bevételek szempontjából, ugyanakkor a hazai
finomítókapacitás korlátai miatt az ország továbbra is küzd a finomított kőolajtermékek
importjának rendkívüli költségeivel. Ezzel szemben az olyan jelentős olajexportőrök, mint
Algéria, Angola és Líbia, közvetlenül profitálhatnak a tartósan 100 dollár feletti hordónkénti
árakból, ami számottevően javíthatja fiskális mozgásterüket és külső egyensúlyi pozíciójukat.

A Dél-afrikai Köztársaság aranyexportőrként sajátos helyzetben van. A nemesfém
„menedékeszköz-szerepéből” fakadóan bizonyos fokú védelmet nyújt a globális tőkepiaci
volatilitással szemben, Gwede Mantashe ásványkincs- és kőolajügyi miniszter azonban
elismerte, hogy az ország függősége a közel-keleti finomított kőolajtermékektől mára kritikus ellátási problémává vált. Kelet-Afrikában Kenya helyzete meglehetősen sérülékeny, mivel finomított üzemanyag-szükségletének egészét az Öböl-térségből szerzi be, így már
tapasztalható a súlyos hiány az üzemanyagtöltő állomásokon. Etiópia kormánya bár az
üzemanyagár támogatásokkal próbálja mérsékelni a fogyasztói árakat, ez a stratégia azonban tovább csökkenti az amúgy is szűkös költségvetési tartalékokat.

A legkritikusabb humanitárius helyzet Szudánban és Szomáliában alakult ki, ahol a Perzsa-
öbölből érkező műtrágyaszállítmányok elmaradása közvetlen élelmiszerválsággal fenyeget.
Szudánban a műtrágyahiány következtében a gabonatermelés már áprilisra meghaladta az
50%-os visszaesést.

A válság központi kérdésévé vált a nigériai Dangote-finomító szerepe a hazai és külföldi
piacon, mivel a napi 650.000 hordós kapacitásával érdemben hozzájárulhat az ellátás
biztosításához és az importfüggőség csökkentéséhez. Ugyanakkor az árképzés kérdése körül jelentős szakmai vita alakult ki. A Világbank 2026. áprilisában váratlanul visszavonta az üzemanyag-import újranyitását szorgalmazó javaslatát, amely eredetileg rögzítette, hogy a finomítói ár (1275 naira/liter) 12%-kal meghaladja az importparitás szintjét (1122 naira/liter), ami versenyképességi aggályokat vet fel. Mahmud Hassan, a Dangote-csoport vezető közgazdásza szerint az összehasonlítás módszertanilag hibás, mivel nem számol a konfliktus miatt megugrott biztosítási és szállítási költségekkel. Hassan érvelése alapján az önellátás és a minőségi sztenderdek védelme felülírja a rövid távú árversenyt, kijelentve, hogy „jobb a megfelelő ellátásbiztonság bármilyen áron, mint a semmi nulla áron”. Ezzel a protekcionista szemlélettel szemben Gwede Mantashe miniszter mérsékelte a várakozásokat, rámutatva, hogy Aliko Dangote csupán „egy ember és egy gyár Afrikában”, akitől nem várható a teljes kontinens energetikai megmentése.

A gazdasági következményeken túl a válság mélyebb társadalmi és biztonsági kockázatokat is hordoz, mivel a fiskális tartalékok kimerülése és a megélhetési nehézségek együttesen
fokozódó instabilitással fenyegetnek. Rövid távon az afrikai országokra gyakorolt várható
hatásai közé tartozik a fokozódó inflációs nyomás az élelmiszer- és energiaárak emelkedése
miatt, a helyi valuták leértékelődése az amerikai dollárral szemben, a megnövekedett adósság- újrafinanszírozási kockázatok, valamint a tőkeáramlás és a beruházások (többek között a közvetlen külföldi tőkebefektetések [FDI] és a hazautalások) csökkenése.
Ronak Gopaldas, a Signal Risk ügyvezető igazgatója figyelmeztetett: „ha a hordónkénti ár
tartósan 100 dollár felett marad […] az társadalmi zavargásokhoz vezethet. Ha az emberek a megélhetési költségek emelkedése miatt nehéz helyzetbe kerülnek, a fiatalok munka nélkül maradnak és a kormány teljesítménye iránti bizalom is megrendül, akkor ez egy nagyon veszélyes keveréket eredményez”. Felismerve a rendszerszintű sebezhetőség kockázatait, az afrikai országoknak mélyíteniük kell gazdasági kapcsolataikat az AfCFTA (Afrikai
Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet) keretein belül, felgyorsítva a belső
tőkefelhalmozást a külső függőségek mérséklésére. Ennek késlekedése vagy elmaradása
esetén az instabilitás és a gazdasági kilátástalanság (különösen a Száhel-övezetben)
felerősítheti az extrémizmust és a migrációs nyomást akár más kontinensek irányába is.

Felhasznált irodalom
African Development Bank, Joint Policy Paper: The Impacts of the Middle East conflict on
African Economies.
https://www.afdb.org/en/documents/joint-policy-brief-impacts-middle-east-conflict-africa
African Development Bank: The crisis in the Middle East could cost Africa 0.2 percent in
economic growth in 2026.
https://www.afdb.org/en/news-and-events/press-releases/crisis-middle-east-could-cost-africa-
02-percent-economic-growth-2026-92485
Africanews: IMF Warns of Mounting Economic Pressures for Sub-Saharan Africa Amid
Global Instability.
https://www.africanews.com/2026/04/14/imf-warns-of-mounting-economic-pressures-for-sub-
saharan-africa-amid-global-instability/
Financial Times. African economies brace for fuel shortages as Iran conflict hits energy.
https://www.ft.com/content/25959ede-3d9b-4d3e-8218-b878cc2f9a32?syn-25a6b1a6=1
IMF Blog: War in the Middle East Challenges Global Financial Stability
https://www.imf.org/en/blogs/articles/2026/04/14/war-in-the-middle-east-challenges-global-
financial-stability
International Energy Agency: Strait of Hormuz
https://www.iea.org/about/oil-security-and-emergency-response/strait-of-hormuz
The Africa Report: World Bank changes tune on Dangote fuel pricing.
https://www.theafricareport.com/414916/world-bank-changes-tune-on-dangote-fuel-pricing/
UNCTAD: Strait of Hormuz disruptions: Implications for global trade and development
https://unctad.org/publication/strait-hormuz- disruptions-implications-global-trade-and-
development)

Cser Petra Leona

A Afrika energetikai és gazdasági érintettsége a közel-keleti válság árnyékában: Elemzés a 2026. áprilisi helyzetről bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Diplomáciai manőverek az amerikai-dél-afrikai kapcsolatokban

Új fejezet nyílhat a feszültségekkel terhelt amerikai–dél-afrikai kapcsolatokban, miután
Pretoriában bejelentették: az apartheid rendszer békés felszámolásának egykori kulcsfiguráját, Roelf Meyert nevezték ki az ország új washingtoni nagykövetének. A rendkívüli diplomáciai váltásra egy példátlan diplomáciai botrány és az azt követő amerikai kiutasítás miatt volt
szükség. Diplomáciai vihar egy BBC-interjú után: A hirtelen nagykövetcsere közvetlen előzménye a korábbi dél-afrikai misszióvezető, Ebrahim Rasool botrányba fulladt távozása. Az Egyesült Államok kormánya azt követően minősítette persona non gratának és utasította ki Rasoolt az országból, hogy a diplomata a BBC Newshour című műsorában nyíltan és élesen bírálta az amerikai elnök politikáját. Az interjú során Rasool egyenesen rasszistának nevezte Donald Trumpot, ami azonnali és drasztikus diplomáciai válaszlépést vont maga után Washington részéről. A nagykövet személye körüli konfliktus azonban csak a felszín: Washington és Pretoria viszonya az elmúlt években alapjaiban romlott meg. A Trump-adminisztráció több nemzetközi fórumon is éles kritikával illette a dél-afrikai jogi berendezkedést és a kormányzat intézkedéseit. Az amerikai bírálatok középpontjában egy súlyos állítás áll: Washington szerint a jelenlegi dél-afrikai jogrendszerben több rassz alapú törvény és gazdasági szabályozás van érvényben, mint magának a faji elkülönítésre épülő apartheid rendszernek az idején. Ezek a kölcsönös vádaskodások és politikai viták történelmi mélypontra süllyesztették a két ország
viszonyát.

Börtönbüntetésre ítélték a dél-afrikai ellenzék legbefolyásosabb alakját

Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Julius Malemát, a dél-afrikai ellenzék egyik
legbefolyásosabb és legmegosztóbb alakját. A Gazdasági Szabadság Harcosai (EFF) nevű párt 45 éves elnöke ellen illegális fegyverbirtoklás és nyilvános fegyverhasználat miatt hoztak szigorú ítéletet. A bírósági döntés hátterében egy korábbi incidens áll, amelynek során a
politikus a nyilvánosság előtt, engedély nélkül sütött el egy kézifegyvert. A kiszabott ötéves
börtönbüntetés súlyos csapást jelenthet a radikális ellenzéki formáció számára, azonban az
ügynek még koránt sincs vége. Malema jogi képviselői a bejelentést követően azonnal
közölték: nem fogadják el a bíróság döntését, és fellebbeznek az ítélet ellen. Malema esetleges börtönbe vonulása komoly politikai hullámokat vethet a dél-afrikai belpolitikában. Az ellenzéki vezető a nyugati imperializmus egyik leghangosabb és legharcosabb bírálója, aki évek óta a társadalmi viták középpontjában áll. Pártjának egyik legfőbb – és nemzetközi szinten is a legtöbbet vitatott – politikai ígérete a történelmi igazságtételre hivatkozva a fehér kisebbség által birtokolt földek államosítása.

Bevándorlásellenes demonstrációk Dél-Afrikában

Fokozódik a feszültség Dél-Afrikában: a „March and March” mozgalom keretében ezrek
vonultak Pretoria utcáira, hogy a bevándorlás ellen tiltakozzanak. Bár a demonstrációk
többsége békés, az egyre gyakoribbá váló fizikai atrocitások miatt Cyril Ramaphosa államfő
is éles kritikát fogalmazott meg az idegenellenes fellépésekkel szemben. A dél-afrikai
fővárosban immár hetente többször tartanak felvonulásokat, ahol a résztvevők egyértelmű
nemet mondanak a migrációra. Az ország jelenleg mintegy 2,4 millió bevándorlónak ad
otthont, ami a teljes népesség nagyjából 4 százalékát teszi ki. Kormányzati források szerint a migránsok elsősorban a szomszédos Lesothóból, Zimbabwéből és Mozambikból érkeznek. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az alapvetően békés utcai demonstrációk mellett egyre többször fordulnak elő erőszakos, bevándorlóellenes incidensek is. A fokozódó
idegenellenességre Cyril Ramaphosa elnök a hivatalos Szabadság-napi beszédében reagált
április 27-én, hétfőn. Az államfő határozottan elítélte a migránsokkal szembeni agressziót, és történelmi perspektívába helyezte a kérdést. Beszédében arra emlékeztette a nemzetet, hogy Dél-Afrika rendkívül sokat köszönhet a szomszédos államoknak, amelyek egykor menedéket és támogatást nyújtottak a rasszista apartheid rendszer elleni küzdelemben. Ramaphosa érvelése szerint elfogadhatatlan, hogy a társadalmi frusztráció, az előítéletek és a gyűlölet az afrikai testvérnemzetek tagjai ellen irányuljanak. A támadások miatt Ghana berendelte Dél- Afrika Accrába rendelt főmegbízottját is.

Üzemanyagadó-csökkentés és önkormányzati választások Dél-Afrikában

Pretoriában bejelentették: Dél-Afrika további két hónappal meghosszabbítja az ideiglenes
üzemanyagadó-csökkentést, hogy enyhítse az amerikai–izraeli–iráni konfliktus okozta
globális olajár-emelkedés lakossági terheit. Az április végén meghozott döntés értelmében a literenkénti adókedvezmény májusban 3 (56 HUF) rand marad, majd júniusban a benzin
esetében 1,50 (28 HUF), a gázolajnál 1,96 (37 HUF) randra mérséklődik. A lépés elsődleges célja az infláció megfékezése és az afrikai kontinens leggazdagabb államának számító ország gazdasági növekedésének védelme. A kormányzat számításai szerint a mentőcsomag 17,2 milliárd randjába (több mint 1 milliárd dollárba) kerül az államnak. Pretoria egyértelművé tette: az intézkedés szigorúan átmeneti jellegű, és június után kivezetik a rendszerből. Hivatalossá vált a dél-afrikai önkormányzati választások időpontja is: Cyril Ramaphosa
államfő bejelentette, hogy november 4-én tartják a helyhatósági voksolást. Az ötévente
esedékes politikai erőpróba előtt a legnagyobb esélyes továbbra is a kormánypárt. Bár a
kampány érdemi része még csak ezután veszi kezdetét, a jelenlegi kilátások és a papírforma
alapján a Cyril Ramaphosa elnök által vezetett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) számít a
választások legnagyobb esélyesének.

– Nagy-Bato Jonatán

 

Mali támadások kereszttüzében – a védelmi miniszter is meghalt

Egy teherautós öngyilkos merénylet vetett véget Mali védelmi minisztere életének. Sadio
Camara – és néhány családtagja – meggyilkolása azonban nem egy, a körülményektől
különálló eset. A támadások célja a Goïta vezette katonai rezsim megdöntése.
Április végén Mali egész területén, több nagyváros ellen az elmúlt évek egyik legnagyobb
összehangolt támadássorozata vette kezdetét. Sajnos az ilyen támadások nem újkeletűek; az ország évek óta gyötrődik az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető csoportok
lázongásaitól. Ezen támadások mögött a szeparatista Azawad Felszabadítási Front (FLA) állt
– mely egy tuareg etnikumú önálló állam kialakítására törekszik – szövetségben az al-Kaida
egyik „leányvállalataként” számontartott dzsihadista JNIM-el. A JNIM támadásai a főváros
Bamako és a déli városok ellen irányultak, míg az FLA elsődleges célpontjai az ország
északkeleti részén elhelyezkedő Gao és Kidal városai voltak, ahol a mali-i hadsereggel és orosz zsoldosokkal csaptak össze. A harcok következtében végül a katonai kormány védelmét segítő orosz erők megerősítették, hogy kivonulnak Kidalból, ahol több csapat állomásozott és egyfajta műveleti központként szolgált. A támaszpont így az FLA ellenőrzése alá került. Mindeközben Bamakot részleges blokád alá vonták a dzsihadista fegyveresek, ami nem az első alkalom a város történetében. Az International Crisis Group száheli igazgatója szerint „ezek a támadások a katonai kormány és a lázadók közötti konfliktus jelentős eszkalációját képezik”.

– Bánfi Zita

A Afrika, 2026. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

All-Inclusive wirkt auf den ersten Blick wie das perfekte Rundum-sorglos-Paket. Doch zwischen Buffet, Pool und Strand verstecken sich oft Kosten, mit denen viele Reisende nicht rechnen – und die den Ferienkomfort schnell trüben können.

Elle est critique envers le fonctionnement de la société, mais fondamentalement optimiste pour l'avenir, elle ne veut plus s'exiler à l'étranger, mais reste sceptique à l'égard des discours politiques... Une étude décrypte la Génération Z dans les Balkans occidentaux. Entretien.

- Articles / Société, Questions européennes, Albanie, Serbie, Macédoine du Nord, Kosovo, Bosnie-Herzégovine, Monténégro, Courrier des Balkans, Politique, Une - Diaporama

Elle est critique envers le fonctionnement de la société, mais fondamentalement optimiste pour l'avenir, elle ne veut plus s'exiler à l'étranger, mais reste sceptique à l'égard des discours politiques... Une étude décrypte la Génération Z dans les Balkans occidentaux. Entretien.

- Articles / Société, Questions européennes, Albanie, Serbie, Macédoine du Nord, Kosovo, Bosnie-Herzégovine, Monténégro, Courrier des Balkans, Politique, Une - Diaporama

Elle est critique envers le fonctionnement de la société, mais fondamentalement optimiste pour l'avenir, elle ne veut plus s'exiler à l'étranger, mais reste sceptique à l'égard des discours politiques... Une étude décrypte la Génération Z dans les Balkans occidentaux. Entretien.

- Articles / Société, Questions européennes, Albanie, Serbie, Macédoine du Nord, Kosovo, Bosnie-Herzégovine, Monténégro, Courrier des Balkans, Politique, Une - Diaporama

A napokban befejeződött Tiger Meet gyakorlat helyszíne Görögországban, a Peloponészoszi-félsziget északnyugati részén lévő Araxoszban volt. A gyakorlat képsorai 2007-es emlékeket idéztek, úgy döntöttem tehát, hogy a régóta hanyagolt „rovatom” újabb témája araxoszi fotók lesznek. Mivel 2010-ben már írtam az akkor még A-7-eseket üzemeltető bázisról, most más megközelítésben veszem elő a témát.

A légibázisok sajátos hangulatú részei azok a századhelyiségek, amelyeket ritkán vagy soha sem tárnak a nyilvánosság elé. A bázistúrák során időnként sikerült bejutni egy-egy ilyen helyre, itt ültünk le interjúzni, de gyakori kérés volt az, hogy nézelődjünk, de ne fotózzunk. Itt persze nem nemzetbiztonsági kérdésekről volt szó, sokkal inkább a századélet és a mindennapok olyan pillanatainak képi vagy tárgyi emlékeiről, amelyet az adott közösség „ami Vegasban történik, az Vegasban is marad” alapon szeretne megtartani magának. Tudva, hogy a görögök a sima hétköznapokon érzékenyek a fényképezőgép jelenlétére – legalábbis akkor még így volt - kellemes meglepetésként ért minket, hogy fotózhattunk az araxoszi századhelyiségben. Sőt, amikor kétnapos bázistúránk végén a biztonsági tiszt (értsd: elhárítás) órákon át ellenőrizte az általunk készített fotókat, azt mondta: mehet! Akkor megy.

[...] Bővebben!

Die Autoindustrie stellt dieses Jahr die Produktion mehrerer Kultmodelle ein. Populäre Modelle wie der Audi A1 oder der Toyota GR Supra werden 2026 eingestellt und erhalten keinen Nachfolger.

Longevity ist das grosse Schlagwort hier, wo all die superreichen Helden der Techbranche leben – und ewig leben wollen. Doch sie übersehen das Wichtigste.

Wer hat wie abgeschnitten? Hier findest du die Noten zu Luganos 4:0-Sieg gegen Basel.

St. Gallen spielt gegen Thun 1:1. Wer hat dabei wie abgeschnitten? Hier gehts zu den Noten.

Thun spielt im letzten Saisonspiel gegen St. Gallen 1:1. Wer hat dabei wie abgeschnitten? Hier gehts zu den Noten.